A Ragályi Balassa kastély

Az 1743-ban épült Ragályi kúriát utoljára báró Ragályi Balassa Ferenc építtette át klasszicista stílusban 1906-ban. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Egykor hátsó udvarán konyhaépület is állt. Közvetlen szomszédságában még látható egy gazdasági épület, amelyben istálló, garázs és műhelyek voltak.

Az épület jobb oldalán az 1950-es években két bejáratot alakítottak ki, egyik a jelenlegi könyvtárhelységhez vezet, a másik a Polgármesteri Hivatalba. Az épületben találhatjuk még a Falumúzeumot, Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló állandó kiállítást (mindkettő egész évben látogatható), valamint a házasságkötő termet.

A cselédbejáró mellett, a külső falon volt II. Lajos (1506-1526) feleségéről, Máriáról elnevezett kőpárkány. Ez a kőpárkány Ragályi István Borsod megyei alispán alsószuhai kúriájából került ide, ahol kandallópárkányként használták. Jelenleg a Diósgyőri várban tekinthető meg.

A kastély kertje is egyedülálló volt annak idején, ugyanis a báró minden külföldi útjáról hozott facsemetéket, így hazánkban nem honos, ritka fajokkal is telepítették a parkot.

A kastélykert öregedő fái között találjuk Balassi Bálint 2005. májusában felavatott bronz szobrát. A mellszobrot Borsi Antal szobrászművész készítette.

A Ragályi kastély

Közvetlenül a Ragályi Balassa kastély szomszédságában találhatjuk a Ragályi kastélyt.

A meglévő nemesi kúriát klasszicista stílusban az 1820-as években építette át a Szabó család.

Ezt az épületet a falubéliek „fehér kastélynak” nevezik, mivel ellentétben a szokásos okkersárga színezéstől, fehérre festették.

A kastély egyemeletes, helyben égetett téglából építették, alapját kövekkel is megerősítették. A téglákban ma is látható a beleégetett R.F. (Ragályi Ferenc) monogram.

Szinte eredeti állapotban láthatjuk az emeleti díszterem majolika padlóját.

A főbejárat előtt egy kis terasz volt, két oldalt hozzá vezető kőlépcsővel. Ez ma már sajnos nem látható. A főhomlokzat elé kisebb bokrokat ültettek, angolkertje is volt.

Érdekes és kétségkívül eredeti megoldást alkalmaztak fűtésére. A kastélyban különböző helyeken rejtett falfülkéket alakítottak ki, melyek összeköttetésben voltak egymással. Ezekben az eldugott kis fülkékben voltak a kör alapú, kúp formájú, öntött vasból készült „kályhák”, amelyek átmelegítették az oldalfalakat.